Page 8 - 2Due_tallozo_2019_03
P. 8

PRESS OF
                                 Válogatás az ország legjobb diáklapjaiból


       0L YH]HWHWW D]         HV




       IRUUDGDORPKR]"







       MINDEN ÉVBEN MEGÜNNEPELJÜK MÁRCIUS 15-ÉN AZ 1848-1849-ES FORRADALOM
       ÉS SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJÁT, MÉGIS SOKSZOR OLYAN ÉRZÉSE TÁMAD
       AZ EMBERNEK, HOGY A SZÉLESEBB ÉRTELEMBEN VETT PUBLIKUM NEM,
       VAGY CSAK NAGY VONALAKBAN TUDJA MI TÖRTÉNT A FORRADALOM IDEJÉN,
       MI VEZETETT A HIRTELEN TÁMADT VÁLTOZÁS-AKARÁSHOZ.








       | Barkóczi Csaba, Fészek, a Pécsi Tudományegyetem
       | Közgazdaságtudományi Karának lapja, Pécs



       Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór,   arisztokrácia és a király) kivégzését jelentette,   szláv és román nemzetiségek által lakott
       Irinyi József, Irányi Dániel, Kossuth Lajos,   majd a jakobinus diktatúrába torkollott,   területei – a pánszláv eszme jegyében – orosz
       Széchenyi István, Deák Ferenc, Batthyány   végül pedig Napóleon császárságába,   fennhatóság alá kerülhetnek, vagy létrejöhet
       Lajos, Klapka György, Eötvös József, Görgey   amely teljesen felforgatta Európa békéjét,   orosz patronálással Közép-Európa területén
       Artúr, Schweidel József, Dessewffy Arisztid,   immár fél évszázada rettegésben tartotta   egy pánszláv állam, amely szintén az ország
       Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Damjanich   a kontinens feudális uralkodó rétegeit,   szuverenitását és integritását veszélyeztetné.
       János, Vécsey Károly… Végtelenségig   köztük a magyar nemességet is.   Ennek ellenszerét a magyar politikai elit
       sorolhatnánk azon elődeink nevét, akik   Ezért született meg az a reformer szárny,   a polgárjogok kiterjesztésében látta.
       tevékenyen részt vettek a ’48-as forradalom   amely angol mintára a polgári társadalom   Azzal számoltak ugyanis, hogy míg a
       és szabadságharc cselekményeiben.  alapjait kívánta lefektetni Magyarország   környező (javarészt török megszállás
        Vajon mit akartak ők? Mi tette egységes,   és Erdély területén a francia események   alatt lévő) államokban és Oroszországban
       homogén csoportosulássá a 19. század   elkerülése végett. Bár a történelemoktatás   a parasztság helyzete borzalmas, addig
       derekán az amúgy tagolt, belviszályoktól   ’48 árnyékában keveset beszél róla, de a   a Magyarországon élő, főként paraszti
       sem mentes, abszolút heterogén magyar   magyar nagybirtokos réteg félelme nem volt   társadalmat képző nemzetiségi területeken
       politikai elitet? Mit vártak ők a forradalomtól?   alaptalan, ugyanis az 1831-es koleralázadás   a jobbágyfelszabadítás a magyarsághoz
        A feudális keretek között működő   kis híján hasonló események láncolatát   való lojalitást és az asszimiláció
       Habsburg Birodalom tartományainak   indította el, mint ami Franciaországban   felgyorsulását eredményezheti.
       számító Magyarország és Erdély vezetői,   bekövetkezett a 18. század végén. (Ez is   Végül pedig ne felejtsük el, hogy a magyar
       mely tartományok a történelmi Magyar   jelzi, hogy a paraszti réteg életkörülményei   politikai elit, elsősorban az arisztokrácia, mint
       Királyság töröktől való felszabadítása,   tragikusak voltak Magyarországon.)  maga Széchenyi is, rendelkezett tapasztalattal
       majd meghódítása után kerültek az   A másik fontos (nemzeti) pillér az ország   a nyugati (angol és francia) berendezkedésről,
       osztrák császárok kezére, polgári   egységének megőrzése volt, amely terén   és világosan látták a polgári átalakulás
       változást kívántak végrehajtani a 19.   a pángermán terjeszkedés (Magyarország   gazdasági előnyeit, melyet irigyeltek, s
       századi Magyarországon. Mit takart ez a   elnémetesítése) mellett a pánszlávizmust   melynek eléréséhez a feudális rendszer
       polgári változás és mi vezetett ehhez?  tartották reális veszélynek. Az Ausztria   lebontása jelentette az első lépcsőfokot.
        A magyar nemesség, amely a hazai politikai   irányából érkező germanizáció elleni   Elsősorban ezek a tényezők vezettek az
       elitet képezte, három dolgot tartott szem előtt   szellemi védekezés már az 1820-as és ’30-as   1848-49-es forradalom és szabadságharc
       a forradalmat megelőző időkben. Az első és   években megindult, a magyar nyelv és   kitöréséhez, melyben a radikális Petőfi
       talán legfontosabb (szabadelvű) pillérét a   tudományos élet megerősítéséért folytatott   Sándor és az egyébként habitusában és
       forradalom kialakulásának a korábbi rendi   kultúrharc által, melynek szimbolikus és talán   reformer elképzeléseiben, de konzervatív
       társadalom eltörlésének szándéka jelentette.   legjelentősebb eleme a Magyar Tudományos   attitűdjében is teljesen eltérő Széchenyi
       A magyar paraszti társadalom nyomorúságos   Akadémia 1825-ös felállítása, és a magyar   egy, a Habsburgokkal szemben álló oldalra
       helyzetének egyedüli lehetséges megoldása a   nyelv 1844-es hivatalossá tétele volt.   kerültek. Emlékezetük és eredményeik
       jobbágyság intézményes megszüntetése volt.   A másik irányban az Orosz Birodalom   meghatározták a magyar történelem későbbi
        Az 1789-es franciaországi forradalom és   terjeszkedésével és megerősödésével a   pozitív és negatív alakulását, de alakjuk
       annak utóhatása, amely a korábbi elit (az   magyar elit azzal számolt, hogy az ország   szimbólummá vált az egész nemzet számára.
       8
   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13