Page 13 - untitled

0DWHN PONT TE

.DSRVYžUW°O 5L°LJ

ADOTT EGY 19 ÉVES SRÁC, AKI SZERINT A MATEKOS
VICCEK NEM VICCESEK, EZÉRT ELÉG NEHÉZ
MATEKTUDÁSSAL CSAJOZNI. A MATEKZSENIK NEM
MINDIG ELVARÁZSOLTAK, AZ ÉLET PEDIG NEM
MATEKFELADVÁNY, HOGY SOKAT GONDOLKODJUNK
RAJTA. BORBÉNYI MÁRTONNAL BESZÉLGETTEM.

„Nem az a típus vagyok, aki leül és
megcsinál írásban kétszáz szorzást” –
kezdte a bemutatkozást Borbényi Márton,
az 58. Nemzetközi Matematika Diákolimpia
aranyérmese. A kaposvári Táncsics Mihály
Gimnázium tanulójaként szerezte meg ezt
az elismerést, mely elmondása szerint élete
eddigi legnagyobb, de nem az egyetlen
matematikával kapcsolatos eredménye.
Eleinte csak kisebb, megyei versenyeken
vett részt, itt szerezte első tapasztalatait.
Márton már az általános iskola alsó
tagozatában érdeklődött a reál tantárgyak,
főképp a matematika iránt. Emiatt
választotta a Táncsics Mihály Gimnázium
matematika szakát, ahova bekerülve
kezdett el járni országos versenyekre is.
Ezen kívül Pósa Lajos matematikus
hétvégi táboraiban is járt, melyről a
következőket mesélte: „Általában 10-15
tanuló vett részt ezeken a táborokon.
ezüstérmet, többek között a Romanian
Kis csapatokra osztottak minket, majd
kikaptuk a feladatokat, de nem egy
Masters of Mathematics-on és a Közép-
európai Matematika Olimpián. Ez utóbbit
helyben ülve kellett agyalnunk rajtuk.
Közben játszottunk, fociztunk, de a
ő csak „kisolimpiának” nevezte, s az A feladványokat négy témakörből állították
példákat észben tartottuk. Ez a szabad
ezen való részvétel után elsődleges össze: kombinatorika, algebra, geometria,
céljának a nemzetközi „nagyolimpián” számelmélet. A megmérettetésen
gondolkodás, a kötetlenség volt az, ami
való eredményes szereplést tűzte ki. több mint 100 ország 600 diákja vett
teljesen meg tudta változtatni a matekhoz
való hozzáállásunkat. Egy teljesen más
Egy olimpián való részvételhez előbb részt. A versenyzők bevallása szerint
felkészítő szakköröket kell látogatni, hiszen az idei feladatok kifejezetten nehezek
szemszögből mutatta meg a matematikát,
mint ahogy azt az iskolában tanítják.”
az ott jelenlévő diákok közül kerülnek voltak, Márton 3 és fél feladat helyes
ki az olimpiai csapat tagjai. Márton megoldásával hozta el az aranyérmet.
Márton szerint tehát maga a gondolkodás,
a dolgok mögé látás a kulcs. Nem meglepő,
már 11. osztályos kora óta jár el ilyen „A Rióban töltött egy hét hatalmas
foglalkozásokra. Idén 4 versenyfeladatsort élmény volt a számomra minden
hogy a matematikán belül a kombinatorikát
kellett kitölteniük a jelentkezőknek, szempontból. Egyik este például egy
vallja a kedvenc területének, mert az ilyen
ezek lepontozása alapján a 6 legjobban srác 18. születésnapját ünnepeltük a
feladatok megoldásánál kell a legtöbbet
gondolkodni, de a legkevesebbet írni.
teljesítő tanuló lehetett a delegáció tagja. hotel 18. emeletén.” Márton a következő
A versenyekre is hasonló egyszerűséggel
A Nemzetközi Matematika Diákolimpiát tanévtől az ELTE matematika szakán
készül: előránt egy-két feladványt és
a brazíliai Rio de Janeiro-ban rendezték folytatja tanulmányait, a versenyeken
elkezd gondolkodni. Minél többet, minél
meg, erről Márton csak annyit mondott: pedig mint szervező, és javító fog részt
„Talán a legnagyobb nyeremény az utazás venni. „Továbbra is érdekel a matek,
jobban, annak érdekében, hogy a lehető
volt”. Maga a verseny két délelőttön zajlott, izgatottan várom az egyetemet. Ami
legtöbb feladattípussal találkozzon. Ez
a fajta gyakorlás meg is hozta számára
a résztvevők kétszer 270 percet kaptak pedig a versenyeket illeti: benn maradok
a sikert: rangosabbnál rangosabb
összesen hat, két könnyű, két közepes, és a társaságban, csak a másik oldalról
két nehéz feladat megoldására. figyelem majd az eseményeket.”
versenyeken szerzett arany-, illetve
13