Page 10 - 01_32_nagy.pdf

PRESS OF

BETEKINTÉS

A SZITKOMOK VILÁGÁBA

9$/µ6=¯1½/(* 6=,17( 0,1'(1., /£7277 0£5 (*< .«7
5«6=7 $ -µ%$5£72.%µ/ 9$*< ,60(5, $= ¯*< -£57$0
$1<£72..$/ &¯0½ 6252=$727 x '( 0, ,6 $= £/7$/8.
.«39,6(/7 ¼1 6=,7.20"

| Berzai Péter, TÁT Kontúr
| ELTE TÁTK HÖK, Budapest

A helyzetkomédia vagy szituációs komédia
(innen a sit-com rövidítés) a televíziós
vígjátékok egyik válfaja, amelyben a szereplők
és helyszínek állandóak, a komikum forrása
pedig ezeknek az ismert szereplőknek
és helyszíneknek szokatlan, érdekes
helyzetekben, történetekben való bemutatása.
TÖRTÉNETE
A szitkom rádiós műfajként indult 1926-ban
Chicagóban, a legsikeresebb szituációs
komédia 1935-1959 között ment. A televíziózás
hajnalán – a ’40-es években – az első
adaptált műfajok között volt: sokszor rádiós
sorozatokat valósítottak meg, amelyeket valamint a karakterfejlődéses sorozatok is
többkamerás módszerrel rögzítettek filmre. (pl.: Egy rém rendes család, Jóbarátok).
Az 1960-as évektől megjelentek a rajzolt Az ezredfordulón aztán létrejött a 60
komédiák is, mint a Flintstone család, vagy a perces komédia, amit egy kamerával
Jetsons (a későbbi tudományos-fantasztikus forgattak, pl.: az AlIy McBeal vagy a Született
szitkomok előfutára), és nem sokkal később a feleségek, emellett a félórás szituációs
szuperhősök is erre a sorsra jutottak. Ezeknek komédiák is divatba jöttek (pl. Office). A szitkomok tipikus karakterei: 1. a naiv –
a felvételénél – mivel a trükkök miatt nem az események fősodrában van, de félreérti
tudták a közönség előtt felvenni – alkották JELLEMZŐI azokat, ez a humor forrása. 2. a lázadó – van
meg a nevető hangsávot. Ugyanebben az A műfaj lényege adott szereplők sejtése arról, hogy viselkedése nem felel
évtizedben a szituációs komédiák helyszínéül adott környezetben, helyzetben való meg a társadalmi normáknak, konfliktusokat
főleg otthonok vagy munkahelyek szolgáltak. viselkedésének bemutatása, amelynek okoz, de meg is menti a helyzeteket. 3. a bölcs
Az 1970-es években élte a közönség előtti során vagy a helyszín, a történet vagy az – idősebb, tanultabb vagy tapasztaltabb,
többkamerás rögzítés a reneszánszát, a egyén áll a központban. Nevét a komédia megoldási lehetőséget kínál a többieknek.
műsorok pedig ekkor már videoszalagra fajtáitól való eltérésének köszönheti. 4. a komikus – személyiségéből adódóan
készültek. A műfaj változatossá vált, Mivel az epizódok rövidek, több részt is különösen reagál a dolgokra, abszurd humort
készült sorozat a szociális problémákról le lehet adni naponta, ezért a karakterek generál. Az egyenes és humortalan ember
feminista-, valamint szüfrazsett szemszögből, ismertebbé válhatnak a közönség a többi szereplő ellensúlyozásával vesz
és a háborúról is. Ez utóbbiban készítői számára, a jellem- és helyzetkomikum részt a műsorban, időnként ő a főszereplő.
utasításra nem készült nevető hangsáv. pedig visszatérő gegeket tesz lehetővé. 5. a furcsa szomszéd – az a tipikus alak, aki
Az 1980-as évek elején fejlődött ki a Mivel a műfaj miatt a szereplők statikusak és időnként beugrik a főszereplő(k) életébe
szitkom és a dráma keveréke, amelyet a problémáik többnyire hamar megoldódnak, és ezzel plusz csavart, komikumot hoz az
„dramedy”-nek hívtak, és ekkor jelent a történet ritkán halad előre, és akkor is epizódba, gyakran a főszereplő szöges
meg Bill Cosby-val az első stand-upos lassan. Van ezek ellenére néhány sorozat, ellentéte. 6. a szívtipró karakter –a szexuális
köré szerveződő sorozat is. Az 1990-es amelyben a történet evolválódik az epizódok kisugárzását és viselkedését viszi a szériába.
évek elején újjászülettek az animációs során, de ez mindig lassú, több epizódon, 7. az etnikai elem – a beszédstílusa és
szitkomok (pl. A Simpson család, Futurama), vagy akár évadon keresztül is tarthat. viselkedési eltérései adják a fő humorforrást.
10